első Légszeszgyár

A helyi, kisméretű gázfejlesztőkre alapozva az 1820-as években kezdett elterjedni egyelőre magánházaknál (nem közterületen) a gázvilágítás Pesten. A gáz („légszesz”) gyári előállításának több sikertelen kezdeményezése után, az Általános Osztrák Légszesztársulattal kötött szerződés alapján, 1855-56-ban épült fel az első gázgyár („légszeszgyár”) a Józsefvárosban.  Az első épületek  a Lóvásártér (ma II. János Pál pápa, korábban Köztársaság, előtte Tisza Kálmán tér), Légszesz utca, Temető út (ma Fiumei út) és egy névtelen (ma Gázláng) utca által határolt területen létesültek. A tervező valószínűleg a légszesztársaság mérnöke, Ludvig Stephani volt.  A törzsterületen az 1860-as években több bővítés is történt, majd 1869-ben megvásárolták az ettől délre eső, a Dologház utcáig terjedő ingatlanokat.

1896-ban az Általános Osztrák Légszesztársulat felvette  az Általános Osztrák-Magyar  Gáztársaság nevet, majd 1910-ben a gyárat (az időközben létesült gázgyárakkal)  – kemény gazdasági viták után – megváltással a Főváros vette át. Időközben azonban kiderült, hogy a Józsefvárosi Légszeszgyár termelése gazdaságtalan, hiszen nem volt sem összekötő vágánya a teherpályaudvarral, sem a szén és koksz belső szállítására alkalmas rendszere. Emellett a város is beépült körülötte, közvetlen szomszédja a parkká alakított Tisza Kálmán tér lett. Ráadásul 1913-ban megkezdte működését az Óbudai Gázgyár, ami a főváros gázigényét biztosítani tudta. Ezek következtében az első légszeszgyárunk 1914 március 31-én beszüntette a gáztermelést.

A főépület és két melléképülete, valamint a Dologház utca sarkán lévő lakóház kivételével valamennyi épületét már lebontották, területüket beépítették.