- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A török hódoltságtól mentes Nagyszombatban 1635-ben létesített egyetem 1777-ben Budára, a királyi palotába költözhetett, majd onnan 1784-ben Pestre. E Királyi Magyar Egyetem központja (és 1805-től jogi kara is) a pálos templom (később egyetemi templom) melletti pálos Nagyszeminárium háromemeletes épületébe került. (Fenti kép.)
A 19. század végén, a dualizmus második felének fejlesztései európai színvonalra emelték az egyetemi infrastruktúrát, ennek keretében a Nagyszeminárium helyén 1897-ben épült késő eklektikus stílusban az egyetemi központ és a jogi kar jelenleg is működő épülete. Az Egyetem tér arculatát meghatározó fehér épülettömb erősen kiugró, nyitott földszinti árkádos középső része fölött több emeletet átfogó oszlopsor húzódik.
(Az 1861-től Magyar Királyi Tudományegyetem 1921-ben vette fel Pázmány Péter, majd 1950-ben Eötvös Loránd nevét.)
A Belváros 1837-ből, Vasqueztől származó, mellékelt térképén (Észak jobbkéz felé) kék négyszögben emeltem ki a Szeminárium teret és az egyetemet. Bal oldalon a Heu Markt (Szénapiac, ma Kálvin tér) az evangélikus (ma református) templommal, a Kecskeméti utca és a Land Strasse (Országút, ma Múzeum körút) összefutásával. Alul a Nemzeti Múzeum, jobbra a Ferenciek tere.
Budapest V. kerület
Egyetem tér 1-3.
Magyarország
Friss hozzászólások