Kelenföldi Pályaudvar

A Kelenföld pályaudvar az Összekötő vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg [2] épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. A Kelenföldi pályaudvar kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.

Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal,[3] terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette

1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a három perontető, valamint a pusztaszabolcsi vonalat is ekkor villamosították. 1986-ban elkészült a pályaudvar aluljárója, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. 1987-ben Székesfehérvárig is villamosították a vasúti pályát. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.

A pályaudvar 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott. Jelenleg a 4-es metró beruházásaival egy időben új és tágasabb aluljáró épül. Új peronokat hoznak létre és a kicserélik a vágányok nagy részét is. F: wikipedia.hu