városmajori Kós Károly Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola

Az 1903-ban, egy barokk villa-vadászkastélyban  működését megkezdő Községi Elemi Népiskola, valamint óvoda helyén – az épület lebontását követően – a nagy budapesti iskolaépítési törekvések  részeként 1910-11-ben épült fel Kós Károly és Györgyi Dénes tervezésével a mai óvoda- és iskolaépület. A szecessziós stílusban készült új épület a maga idejében a legmodernebb oktatási intézménynek számított.

1914-16 között I. világháborús hadikórháznak adott helyet. 1933-tól két oktatási intézmény is működött benne:  a Városmajor utcai Elemi Népiskola és a Városmajor utcai Polgári Fiúiskola. 1944-ben belövés érte, megmaradt részét kórházként használták, így csak 1945/46-ban indulhatott az első teljes tanév. Az 1946/47-es tanévtől már nyolcosztályos általános iskola lett, de különváltan, mint  Általános Leányiskola és Általános Fiúiskola. A leányiskolában 1959 óta fejlődött az ének-zeneoktatás, 1963-ban a két iskola egyesült, 1983-ban vette fel  Kós Károly nevét. Azóta a Kós Károly Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola, valamint a Városmajori Óvoda   működik itt.

A műemlék jellegű épület rekonstrukciójára 1999-ben került sor.