- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
1982-es útikönyv alapján:
8413 lakosú ősi kun település, amely az 1600-as években Fölső-Kiskunság székhelye volt. 1702- ben a Jászkun kerület részeként a Habsburg uralkodó a német lovagrendnek zálogosította el, ami által elveszítette ősi kiváltságait. Szabad állapotát 1745-ben úgy nyerte vissza, hogy lakossága maga váltotta ki magát.
Református templom és Baksay Sándor-emlék- kiállítás (Kálvin tér). A templom 1786-1792-ben épült késő barokk stílusban. Falán árvízszint-jelző mutatja, meddig állt a víz a templomban a Duna nagy, Kunszentmiklóst is elöntő áradásainál (1797, 1838 és 1850).
A templom közelében, a Református Egyházközség Lelkészi Hivatala 1878-ban emelt, klasszicizáló eklektikus épületében Baksay Sándor-emlékkiállítás látható.
A Petőfi Gimnázium (Kálvin tér 17.) gazdag iskolatörténeti könyvtárával az 1700-as évek közepén alapított református gimnázium örököse. Az egykori református „deák oskolá¬nak" nagy jelentősége volt, még dunántúli tanulói is voltak.
Tanácsháza (Kálvin tér 12.). Az egykori városháza egyemeletes épülete 1825-1829-ben Dietrich József tervei nyomán, klasszicista stílusban épült. Homlokzatát Kunszentmiklós címere díszíti.
A Tájmúzeum. Jelentős társadalmi összefogással, egy régi gazdasági épületből a tanácsháza udvarán építették.
A Bak-ér partján fekszik az 1820 körül épült négyoszlopos klasszicista Tóth-kúria (Marx tér), amely felújítása után a Vízügyi Igazgatóság otthona lesz.
Nyakvágó csárda, csárdamúzeumként újították fel egykori épületet. Nevét 1800-ban kapta, amikor a csárdás feleségét, Halász Györgyné Horváth Sárát vérbe fagyva, átvágott nyakkal találták meg falai között.
Friss hozzászólások