Kiskőrösi látnivalók

1982-es útikönyvből:

A 15 499 lakost számláló helység 1972-ben, nagy szülötte Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára kapta meg a városi rangot. A több évszázados település a török időkben néptelenedett el. Az új Kiskőrös alapjait a Wattay földesúri család vetette meg 1718-ban, amikor felvidéki családokkal, köztük evangélikus szlová- kokkal népesítette be. 1785-ben már mezővárosi rangot kapott, a kezdetben állattenyésztéssel, föld- és szőlőműveléssel foglalkozó kiskőrösiek a XX. században már neves szőlő- és gyümölcstermesz- tők lettek, vörös boraik keresetté váltak.

Petőfi szülőháza (Petőfi tér 5.), Petőfi-emlékmúzeum 1790 körül emelt népi lakóházban korabeli bútorok és igényes irodalmi kiállítás ismertet meg a XIX. század legnagyobb magyar lírikusának életútjával és munkásságával.

A Petőfi téren, az 1893-ban emelt Tanácsháza előtti parkban az 1927-ben Szentgyörgyi István készítette Petőfi-szobrot találjuk, közelében Bem József szobrát és a szovjet hősi emlék- művet.

A Szent József-templom 1826-ban épült klasszicista elemekkel. Az evangélikus templomot — ahol Petőfit keresztel- ték — késő barokk stílusban emelték 1784-ben.

Szlovák Tájház (Szent István u. 3.). Az 1839-ben épült műemlék lakóházban 1977-ben nyitották meg a XX. század eleji kiskőrösi szlovák középparasztok életét bemutató kiállítást.

Közúti szakgyűjtemény (Dózsa György u. 38.). 1974-ben nyílt meg a közúti közlekedés érdekes emlékanyagait bemutató és történeti fejlődését nyomon követő kiállítás.

Kiskőrös szabadtéri strandfürdőjét 53 C fokos, kloridot, jódot, brómot tartalmazó hévíz táplálja, melyeket idült mozgás- szervi és gyulladásos megbetegedésekben, egyes bőrgyulladá- sokban hatásos gyógyítóerejűnek tapasztaltak.

A kiskőrösi Sziksi-erdő természetvédelmi terület.